Áttörést remél az ellenzék – Sok képviselőjelölt fél a NER bosszújától -168 óra

Áttörést remél az ellenzék – Sok képviselőjelölt fél a NER bosszújától -168 óra

  • 2019.02.08.

Fél tucat megyei jogú várost behúzhat magának az ellenzék az őszi önkormányzati választásokon, ha rendezi a sorait. Közös polgármester-aspiránst még csak találnak, de nem könnyű képviselőjelölteket toborozniuk, ugyanis sokan félnek a NER bosszújától. Ráadásul az Állami Számvevőszék által megszorongatott Jobbik több településen vacillál, összeálljon-e a baloldali ellenzékkel. Az elemző szerint az ellenzéki áttöréshez a főpolgármesteri poszt és a kerületek többségének megszerzése is kell. Közben a fővárosban az előre jelzettnél nagyobb számban mentek el szavazni az ellenzéki előválasztásra, és a nagy többség Karácsony Gergelyre voksolt. A Párbeszéd társelnöke lapunknak azt mondta: erős politikai közösséget akar szervezni, és szerinte az önkormányzati választásokon kell feltörni azt a betont, amit a Fidesz ráöntött a helyi politikára. A változás pedig már el is kezdődött.

– Azokban a városokban győzhet az ellenzék az őszi önkormányzati választásokon, ahol megroppant a Fidesz, ahol tavaly tavasszal jól szerepelt az ellenzék, vagy ahol a kormánypárti polgármester leszerepelt – elemez egy szocialista erős ember. Azt mondja, több megyeszékhelyen, így Egerben, Miskolcon, Szombathelyen, Salgótarjánban, Dunaújvárosban, Pécsett jó esélyekkel indulhatnak neki a választásnak. Ha sikerül több megyei jogú városban győzni, akkor a korábbinál több forrás és a Fidesztől független média segítheti az ellenzéket a 2022-es választásokra való felkészülésben.

– A legutóbbi időközi választáson közösen nyertünk. Akkor úgy döntöttünk, hogy folytatjuk az együttműködést az önkormányzati választásokon – mondja Nemény András szombathelyi ellenzéki polgármesterjelölt. Hozzáteszi: már nekiláttak kidolgozni a helyi kormányellenes erők közös programját. Szerinte a változás azzal kezdődhet az országban, ha a megyei jogú városokban megerősödik az ellenzék, ehhez pedig létező szervezetek, közös munka, idő és bizalom kell.

Szombathelyen ez a bizalom már korábban kialakult. Ráadásul megrendült a Fidesz helyzete is. Korábban írtunk arról, hogy nemrég lényegében az ellenzék került döntő pozícióba az eddig fideszes irányítású Szombathelyen. Nemény András, aki az MSZP megyei elnöke és az Éljen Szombathely! elnevezésű frakció vezetője beterjesztett egy indítványt, hogy a túlóratörvényt ne alkalmazzák az önkormányzat intézményei és százszázalékos tulajdonú cégei. Molnár Miklós, a Pro Savaria Egyesület képviselője, jobboldali alpolgármester is megszavazta a napirendet, és ezután már csak egyszerű többség kellett az indítvány elfogadásához.

Kiss Ambrus, a Policy Agenda elemzője szerint vidéken két lehetőség közül választhat az ellenzék: vagy egy civilszervezet mögé állnak be a pártok, és végig a háttérben maradnak, vagy ott lesz az összes szervezet logója a szavazólapon.

– Nem mindegy, milyen konstrukció mellett döntenek. Közös polgármester ugyanis még csak lesz, de vajon hogyan tudják biztosítani a többséget a testületben? A választáson ugyanis egyéni jelölteket és kompenzációs listát kell állítani. Ha teljes az egyezség, akkor megoldódik a helyzet, de ha nincs ilyen mélységű összefogás, akkor a pártok képviselői elindulnak egymás ellen – mondja Kiss Ambrus.

Fotó: Merész Márton

Vidéki szocialisták azt súgták lapunknak, hogy a legnehezebb dolog a jelöltek megtalálása, sokan ugyanis nem vállalkoznak arra, hogy elinduljanak a választásokon.

– Várhatóan nem fognak indulni ellenzéki jelöltként közalkalmazottak, pedagógusok vagy orvosok. Félő, a helyi vállalkozók sem akarják kockáztatni, hogy rájuk szálljon az adóhatóság – mondja egy forrásunk.

Akad kivétel is: Péterffy Attila pécsi független polgármesterjelölt. Ő tősgyökeres pécsi polgár, végzettsége szerint gépészmérnök, aki 2008-tól a városi erőmű, a Pannon Hőerőmű elnök-vezérigazgatója volt, 2015 novembere óta Budapesten, a Főtáv műszaki fejlesztési és karbantartási igazgatójaként dolgozik. Szülei és gyermekei azonban Pécsett élnek, és ő sem szakadt el a várostól, rendszeresen hazajár.

Vajon érheti-e hátrány a munkahelyén, mert indul a polgármesterségért?

– Mielőtt kiléptem volna a nyilvánosság elé, egyeztettem a főnökömmel, és ígéretet kaptam arra, hogy ameddig egyensúlyban tudom tartani a munkahelyi feladataimat és a politikai tevékenységemet, addig igényt tartanak rám – mondja. Péterffy Attila évek óta úgy látja, hogy a baranyai megyeszékhelyet alapjaiban kell új pályára állítani. – Haldoklik a szülővárosom, és ezt nem bírom tétlenül végignézni.

Tavaly augusztusban egy üzleti fórumon jelentette be, hogy független jelöltként akar indulni a polgármesteri posztért, noha akkor még egyetlen párt sem állt mögötte. Létrehozott maga köré egy segítő csapatot, és sorban kérte a helyi pártszervezetek támogatását. A szocialistáktól és a DK-tól hamar kedvező válasz érkezett, majd a Momentummal való első beszélgetésen is kiderült, hogy a város jövőjéről alkotott elképzeléseik igen közel állnak egymáshoz. Találkozott az LMP és a Jobbik képviselőivel is, ők időt kértek, hogy eldöntsék, számíthat-e a támogatásukra.

– Nem érzem magam politikusnak, nem is akarok azzá válni. Soha nem voltam semmilyen párt tagja, és ezentúl sem leszek. Professzionális vállalatvezető vagyok, aki megengedheti magának, hogy őszintén beszéljen a város katasztrofális helyzetéről. Úgy hiszem, a politikai kalandorok mára leszerepeltek, itt és most a józan észre kell hallgatnunk.

Kiss Ambrus szerint az úgynevezett rabszolgatörvény miatt kialakult „kegyelmi helyzetben” az ellenzéki szavazók még úgy gondolják, van miért szavazni. Ezt a helyzetet ki tudták használni például Szombathelyen, ahol ezt megelőzően is kemény politikai munka zajlott az összefogás érdekében.

– Ne legyünk naivak, más településen ezt a munkát még nem végezték el. Nem evidens, hogy Szombathelyhez és Pécshez hasonlóan az ellenzéknek könnyű dolga lesz a jelölt kiválasztásánál, az egység megteremtésénél.

– Ellenzéki összefogás? – kérdez vissza egy jobbikos segítőnk. – Még az sem biztos, hogy az őszi önkormányzati választásokig megmaradunk.

Így náluk a témában nyilatkozót sem találtunk. Sneider Tamás, a Jobbik elnöke rendkívüli kongresszust hívott össze, mivel az Állami Számvevőszék ismét százmilliós büntetéssel sújtotta a szervezetet, így már csaknem egymilliárd forinttól esnének el.

Már korábban sem volt egyszerű mindenhol egyeztetni a Jobbikkal – ezt mondta lapunknak több vidéki ellenzéki vezető. A radikális párt meghasonlott szerepben van, amióta a politikai jobbszélről középre helyezkedett: tudják, hogy a túlélésük érdekében Orbán Viktor kormánya ellenében együtt kellene működniük a többi párttal, de ez helyben lassan vagy felemásan sikerül.

Míg Szombathelyen a párt egyetlen városi képviselője, Balassa Péter fogadkozik, hogy nem megy be sem a Fidesz, sem az ellenzék utcájába, addig a Jobbik vasi vezetője már az ellenzékkel együtt tüntetett az úgynevezett rabszolgatörvény ellen. Bár egész Vas megyében az ellenzéki teljes szövetséget még nem sikerült összehozni, Szombathelyen Nemény András mögött már felsorakozott az ellenzéki pártok nagy része: ő lesz az LMP, a DK, az MSZP és a Momentum közös polgármesterjelöltje.

– A Jobbikkal még tárgyalunk. Ők is abban érdekeltek, hogy megszülessen a megállapodás. Ha az egyezséget tető alá hozzuk, akkor lesznek még változások az egyéni jelölteknél – teszi hozzá Nemény.

Hasonló a helyzet Salgótarjánban is. Az időközi választásokon győztes szocialista Fekete Zsolt polgármester lesz ősszel az MSZP, a DK és a Városlakó Egyesület közös jelöltje. 2016-ban már érezhető volt a Jobbik szimpatizánsainak átszavazási kedve, de a teljes összefogásról még zajlanak a tárgyalások.

Kiss Ambrus szerint a fővárosi választásoknak országos jelentőségük van. Úgy véli, ez az oka annak, hogy nem tárgyalóasztal mellett dől el, ki legyen az ellenzék főpolgármester-jelöltje.

Budapesten vasárnap zárult le a főpolgármester-jelölti előválasztás első fordulója, Horváth Csaba (MSZP) és Karácsony Gergely (Párbeszéd) küzdelméből utóbbi került ki győztesen. Több mint 34 ezren voksoltak, és Karácsony nagyjából négyszer annyi szavazatot kapott, mint riválisa. A Fidesz szerint kudarcos volt a szavazás, mert csak a fővárosiak két százaléka ment el, az ellenzéki jelöltek viszont történelminek nevezték az eseményt, mert jóval többen voksoltak, mint várták.

A Policy Agenda elemzője a fővárosi ellenzéki előválasztást politikai innovációnak tartja. Szerinte mivel sokan mentek el szavazni, erős legitimációt ad a történetnek.

– De van-e tovább? A baloldal jelöltje összecsap-e Puzsér Róberttel vagy más aspiránsokkal? Ez ugyanis folyamatos kampányüzemmódot jelentene. Ha meglesz a győztes, akit valamennyi ellenzéki párt elfogad, akkor erős kihívója lehet Tarlós Istvánnak – magyarázza Kiss Ambrus.

Úgy véli, ha a Fideszé lenne a főpolgármesteri poszt, valamint a kormánypárt nyerne a megyei listákon, és a kisvárosokban is tarolna, akkor az ellenzéknek kevés lenne a huszonháromból hat megyei jogú város megszerzése. Úgy véli, az ellenzéki áttörés technikai minimuma a főpolgármesteri poszt megszerzése, de az is fontos, kié lesz a kerületek többsége. Mindez pedig csak akkor sikerülhet, ha az ellenzék rendezi a sorait.

2019. FEBRUÁR 8. 13:50 - SZERZŐ: PUNGOR ANDRÁS